Elasztikus sínkapocs szorítónyomás és sínstabilitás
Miért változik a sínbilincs szorítóerejének szabványos tartománya vonaltípusonként?
A hagyományos vasutak alacsony vonatsebességgel és csekély terhelésingadozással rendelkeznek, ezért a sínbilincs szorítóerejének szabványa 10-12 kN, kiegyensúlyozva a rögzítési hatást és az alkatrész élettartamát. A nagy-sebességű vasutak nagy vonatsebességgel és nagy kerék-ütőerővel rendelkeznek, amelyek nagyobb szorítóerőt (12-15 kN) igényelnek a sínek elmozdulásának megakadályozása és a zökkenőmentes működés érdekében. A nagy teherbírású vonalak nagy tengelyterhelése miatt a sínbilincseknek ki kell bírniuk a hosszú távú nagy nyomást, és a szorítóerőt 15-18 kN között kell szabályozni, hogy elkerüljük a sínek kilazulását. A városi vasúti közlekedés gyakori indításokkal és megállással, valamint koncentrált ütközési terhelésekkel jár, ezért a szorítóerőt 8-10 kN-ra állítják be, hogy csökkentsék a vágányalap sérülését. A különböző vonalak működési jellemzői meghatározzák a sínbilincs szorítóerejének differenciált szabványait, biztosítva az alkalmazkodóképességet és a biztonságot.
Melyek a fő okai a sínbilincs szorítóerejének gyengülésének?
Az anyagi fáradtság a fő ok. A sínbilincsek időszakos rezgésnek vannak kitéve hosszú ideig, mikrorepedéseket generálva a fém belsejében, ami csökkenti a rugalmasságot. Az elégtelen beépítési nyomaték megakadályozza, hogy a sínbilincs elérje a tervezett deformációt, ami a szorítóerő gyors csillapítását eredményezi hosszú -hosszú távú használat után. A környezeti korróziónak jelentős hatása van. A nedves és sós{5}}lúgos területeken lévő sínkapcsok korrodálódnak a felületen, gyengítve a szerkezeti szilárdságot és rugalmasságot. A sín elmozdulása egyenetlen feszültséget okoz a sínkapcson, és a helyi feszültségkoncentráció felgyorsítja a szorítóerő elvesztését. A nem minősített sínbilincs anyagok, mint például a túlzott széntartalom vagy a nem megfelelő hőkezelési eljárás, lerövidítik a kifáradási élettartamot és fokozzák a szorítóerő csillapítását.
Hogyan állapítható meg, hogy a sínbilincs szorítóereje megfelel-e a szabványnak?
A nyomatékkulcsos vizsgálati módszert általában használják. A szorítóerőre a csavar meghúzási nyomatékának mérésével lehet következtetni, és a nemzeti szabvány előírja, hogy a nyomaték eltérése legfeljebb ±5%. Egy speciális szorítóerő-tesztelő képes közvetlenül leolvasni az értéket, ha az érzékelőt a sínkapocs és a sín közé helyezi, hogy valós időben jelenítse meg a szorítóerőt. Az ultrahangos vizsgálat képes értékelni a sínbilincs belső állapotát, és közvetve megállapítani, hogy a szorítóerő csökkent-e a fáradás miatt. A pályaellenőrző járművek rendszeres dinamikus monitorozása a vágány geometriai paramétereinek változása révén arra következtet, hogy a sínbilincs szorítóereje elégtelen-e. Mintavételezési és szétszerelési vizsgálatokat végeznek a bizonyos ideig működő sínkapcsokon végzett szakítóvizsgálatok elvégzésére, hogy ellenőrizzék a szorítóerő csillapításának mértékét.
Melyek az FC-típusú külföldi szabványos sínkapcsok szorítóerő-kialakításának jellemzői?
Az FC-típusú idegen szabványos sínbilincs csavarok-mentes szerkezetet vesz fel, rugalmas alakváltozást hozva létre az előre beágyazott alapba való beillesztéssel, 9-12 kN stabil szorítóerővel. Rugólökete eléri a 12 mm-t, ami nagyobb, mint a nemzeti szabványos sínkapcsoké, és jobban tud alkalmazkodni a sín hőtágulása és összehúzódása okozta elmozduláshoz. A nagy sebességű{10}}vonalakra tervezve a szorítóerő ingadozási tartománya ±1 kN-on belül van szabályozva a pálya geometriai paramétereinek stabilitása érdekében. Kiváló minőségű rugóacélból készült, 3 millió kifáradási teszt után a szorítóerő csillapítása legfeljebb 20%, hosszabb élettartam mellett. Kompatibilis az 1435 mm-es szabványos nyomtávval, és a szigetelt mérőtömb cseréjével állítható, és a szorítóerő stabil marad anélkül, hogy a beállítás befolyásolná.
Milyen láncproblémákat okozhat a sínbilincs nem megfelelő szorítóereje?
Az elégtelen szorítóerő először a sín hosszirányú elmozdulását okozza, ami károsítja a pálya simaságát, és növeli a vonat rázkódását és a kerék{0}}sín kopását. A sínek elmozdulása túlzott nyomtáveltérést okoz, ami befolyásolja a vonat forgóvázának átjárhatóságát, és kisiklási kockázatot jelent. A hosszan tartó-mozgás súlyosbítja a horgászlapok és csavarok kopását, ami a rögzítőrendszer általános meghibásodásához vezet. Az instabil vágány geometriai paraméterei növelik a karbantartási gyakoriságot és a költségeket, csökkentve a vonal működési hatékonyságát. Súlyos esetekben megbetegedést okozhat a sínkötéseknél, például benyomódást és repedéseket, veszélyeztetve a vonatközlekedés biztonságát és üzemzavart.