A vasúti tüskék rögzítési technológiája és vágánykompatibilitása
Mi a magszerkezeti arány és a kénes lehorgonyzás folyamata?
A kénes rögzítés anyagaránya kén: cement: homok=1: 1:3, amely biztosítja a rögzítőszer szilárdságát és folyékonyságát, valamint egyensúlyban tartja a rögzítési hatást és a költségeket. Építés előtt meg kell tisztítani a talpfa rögzítő furatát, hogy eltávolítsa a törmeléket és a lebegő port a furatban, nehogy befolyásolja a rögzítőanyag és a furat fala közötti kötőerőt. Ezután melegítsük fel az arányos anyagokat 160-180 fokra, hogy egyenletes pasztává olvadjanak, így elkerülhető a részecskék agglomerációja. Öntés közben lassan kell befecskendezni a lyuk egyik oldaláról, hogy a lyukban lévő levegő távozhasson és elkerülhető legyen az üreghibák kialakulása. Kiöntés után 20-30 percig hűlni kell. Miután a rögzítőanyag teljesen megszilárdult, szerelje be a rögzítőelemeket, hogy biztosítsa a rögzítés általános stabilitását.
Milyen előnyei vannak a gyantás rögzítésnek a kénes rögzítéshez képest?
A műgyanta lehorgonyzása nem igényel magas{0}}hőmérsékletű melegítést, és szobahőmérsékleten kikeményíthető, így kiküszöbölhető a nyílt tűzben való építés rejtett veszélye a kénes lehorgonyzásból, és javítható az építés biztonsága. Rögzítőszerének kötési szilárdsága nagyobb, a rögzítési erő pedig elérheti a 65 kN-t is, körülbelül 5 kN-al nagyobb, mint a kénes horgonyzásé, amely alkalmas a nagy-sebességű és nehéz{5}} vontatási vonalak magas terhelési követelményeire. A gyantás lehorgonyzás kötési ideje mindössze 30 perc, sokkal gyorsabb, mint a kénes rögzítés hűtési ideje, ami nagymértékben lerövidíti az építési időt és javítja a zsinórfektetés hatékonyságát. A rögzítőanyag egy környezetbarát anyag, amely nem bocsát ki mérgező gázokat, megfelel a modern mérnöki környezetvédelmi követelményeknek. Ugyanakkor a gyanta rögzítőanyag kiváló öregedésállósággal rendelkezik, és a rögzítési teljesítmény nedves környezetben lassan csökken, meghosszabbítva a tüske élettartamát.
Melyek a mechanikus rögzítés alkalmazható forgatókönyvei és szerkezeti jellemzői?
A mechanikus rögzítés alkalmas olyan vonalszakaszokhoz, amelyek gyakori szétszerelést és beállítást igényelnek, mint például a kitérők. A tüske és az előre{1}}beágyazott hüvely közötti menetes csatlakozáson keresztül rögzíthető, megkönnyítve a későbbi karbantartást és cserét. Szerkezeti magja a talpfába-előre beágyazott fém hüvely, a hüvely belső falán lévő menetet pedig korróziógátló-kezeléssel kell ellátni, hogy a rozsda ne befolyásolja a szétszerelési és összeszerelési teljesítményt. A tüske menetpontosságát szigorúan ellenőrizni kell, és a hüvely és a hüvely közötti illeszkedési hézagnak 0,1 mm-nél kisebbnek kell lennie a csatlakozás szorosságának biztosítása érdekében. A mechanikus lehorgonyzás horgonyzóereje elérheti az 55 kN-t is, ami valamivel kisebb, mint a gyantás horgonyzásé, de elegendő a kitérő terület terhelési követelményeinek kielégítésére. Ráadásul felépítése nem igényel kikeményedést, és a speciális munkakörülményekhez, például sürgősségi javításhoz alkalmazkodva azonnal üzembe helyezhető.
Milyen speciális kezelésekre van szükség a tüskék rögzítéséhez az alpesi régiókban?
Az alpesi régiókban alacsony{0}}hőmérsékletnek ellenálló rögzítőanyagokat kell választani. Fagyállót kell hozzáadni a kénes rögzítéshez, és alacsony hőmérsékletű térhálósító termékeket kell kiválasztani a gyantás rögzítéshez, hogy elkerüljük a rögzítőszer törékeny törését alacsony hőmérsékleten. A rögzítőfuratot előzetesen le kell szigetelni, hogy a lyuk falán lévő fagy ne befolyásolja a rögzítőanyag tapadását. Szükség esetén a lyuk fala 5-10 fokra előmelegíthető. A tüske anyagának alacsony-hőmérsékletnek ellenálló ötvözetnek kell lennie, és alacsony hőmérsékletű A rögzítés után hőszigetelő anyagokat kell a tüske köré tekerni, hogy lassítsák a hirtelen hőmérséklet-változások hatását a rögzítő szerkezetre. Ezenkívül a lehorgonyzás utáni kihúzási{13}}mintavételi ellenőrzések gyakoriságát növelni kell annak biztosítása érdekében, hogy a rögzítési erő még mindig megfeleljen a szabványnak alacsony hőmérsékletű környezetben.
Hogyan állapítható meg, hogy a tüskék rögzítésének minősége megfelel-e a szabványnak?
A kihúzási-teszthez egy tüskés kihúzó{1}}teszt használható. A tüskék rögzítési erejének a közönséges vonalaknál nagyobbnak vagy egyenlőnek kell lennie 60 kN-nál, a nagy sebességű{4}}vezetékeknél pedig legfeljebb 70 kN-nak kell lennie. Ha nincs nyilvánvaló elmozdulás vagy kihúzás-, akkor minősítettnek minősül. Szemrevételezéssel ellenőrizze a tüske és a talpfák közötti merőlegességet, és a dőlésszög eltérésének 2 foknál kisebbnek vagy azzal egyenlőnek kell lennie, hogy elkerülje a tüske egyenetlen igénybevételét és a kilazulást. Figyelje meg a rögzítőanyag felületi állapotát, ne legyenek olyan hibák, mint például repedés vagy leesés, és nincsenek hézagok a lyuk falával való ragasztásban, hogy biztosítsa az általános integritást. Jegyezze fel a rögzítőanyag kikeményedési idejét, hogy megbizonyosodjon arról, hogy az megfelel a folyamat követelményeinek, és elkerülheti, hogy az elégtelen kikeményedés befolyásolja a rögzítési szilárdságot. Ezen túlmenően a rögzítési erő újra tesztelhető esős vagy fagyos{13}}olvadási ciklusok után, hogy ellenőrizni lehessen a teljesítmény stabilitását zord környezetben.