A szénmentesített réteg hatása a sínfelület kifáradási teljesítményére
Mi az a sín dekarbonizációs réteg és hogyan jön létre?
A sínmentesítési réteg alacsony széntartalmú felületi réteg, amely magas hőmérsékletű hengerlés során képződik-. Ezt az okozza, hogy a szénatomok oxigénnel reagálnak, és elvesznek az acél felületéről. Inkább mikrostruktúra változásról van szó, mint külső mechanikai sérülésről. A vékony dekarbonizáló réteg normális, de a túlzott mértékű hibává válik. Csökkenti a felület keménységét, és közvetlenül befolyásolja a kopás- és fáradtságállóságot.
Milyen kockázatokkal jár a túlzott dekarbonizációs réteg?
A túlzott szénmentesítő rétegnek alacsony a keménysége, és könnyen deformálódik a vonat terhelése alatt. Csökkenti a kifáradási időt, és hajlamossá teszi a sín felületét a mikro-repedésekre. A repedések kiválássá, hámlóvá vagy akár kiválássá válhatnak. Gyengíti a hegesztés minőségét és a kötés stabilitását is. Lerövidíti az élettartamot és növeli a karbantartási és csereköltségeket.
Mi a különbség a kínai és a nemzetközi dekarbonizációs szabványok között?
A kínai szabványok egyértelmű korlátokat határoznak meg a közönséges sínek számára az általános-sebességű vonalakon. Az olyan nemzetközi szabványok, mint az UIC, az EN és az AREMA szigorúbb korlátokat írnak elő a nagy-sebességű és nehéz{3}}futósínekre vonatkozóan. A nemzetközi sínek általában precíz hőmérséklet-szabályozást alkalmaznak a széntelenítés csökkentése érdekében. Az exportsíneknek meg kell felelniük a vonatkozó szabványok közül a szigorúbbnak. A széntelenítés szabályozása tükrözi a sínacél gyártási szintjét.
Hogyan ítéljük meg az esetleges túlzott széntelenítést a helyszínen?
A helyszíni személyzet-nem mérheti közvetlenül a vastagságot, de megfigyelheti a rendellenes felületi viszonyokat. A korai túlzott kopás, az egyenetlen fényes sávok vagy a gyors képlékeny deformáció problémát jelezhet. Egy bizonyos szakasz rövid élettartama szintén riasztást ad. A legpontosabb módszer a metallográfiai mintavétel és vizsgálat. A rendszeres repedések megfigyelése segít a lehetséges felületi hibák azonosításában is.
Mi a különbség a dekarbonizáció, a vízkő és a rozsda között?
A dekarbonizáció alacsony széntartalmú, szabad szemmel nem látható belső szerkezeti hiba. A vízkő magas hőmérsékleten képződő felületi oxid, amelyet többnyire a beépítés előtt eltávolítanak. A rozsda későbbi korróziós termék, amely nem kapcsolódik a belső szerkezethez. A dekarbonizáció károsítja az erőt és a fáradtságot; a vízkő és a rozsda elsősorban a megjelenést befolyásolja. Különböző okaik, helyzetük és veszélyeik vannak, ezért nem szabad összekeverni őket.