Síncsavarok kilazulásgátló szerkezeteinek tervezése és stabilitás biztosítása vibrációs terhelés alatt
Miért van szükség speciális -lazulásgátló szerkezeti kialakításra a síncsavarokhoz?
A síncsavarok kötik össze a síneket, a hallemezeket és a talpfákat, és a pályarögzítési rendszer központi elemei. A vonat működése által keltett folyamatos rezgés fokozatosan csökkenti a csavarok előfeszítő erejét-, ami végül a csavarok kilazulásához vezet. A közönséges csavarok menetes csatlakozásában rések vannak, amelyek vibráció hatására relatív elfordulásra hajlamosak. Lazulásgátló szerkezet nélkül a csavarok gyorsan meghibásodnak, ami komoly problémákat okoz, például a sínek elmozdulását és a nyomtáv eltérését. A síncsavarok munkakörnyezete kemény, és ellenállniuk kell a szélnek, esőnek, hőmérséklet-változásoknak és terhelési hatásoknak. A szokványos fellazulásgátló-módszerekkel nehéz kielégíteni a hosszú távú szolgáltatási szükségleteket. A speciális kilazulásgátló szerkezet hatékonyan megakadályozza a csavar és az anya közötti relatív elfordulást, rögzíti az előfeszítő erőt, és még erős vibrációs környezetben is biztosítja a csatlakozás stabilitását. Ezért a síncsavarok kilazulásgátló szerkezete fontos garancia a pálya biztonságos működésére.
Mi a különbség a mechanikusan -lazulásgátló és a súrlódást gátló-lazulásgátló szerkezetek működési elve között?
A mechanikus kilazulásgátló szerkezet működési elve az, hogy közvetlenül korlátozza a csavar és az anya egymáshoz viszonyított elfordulását mechanikai kényszerek révén, ami egy „reteszelő” típusú kilazulásgátló{1}. Például a hasított csap meglazulásgátló -az a hasítócsap átvezetése a csavar és az anya végén lévő furaton, hogy megakadályozza az anya elfordulását; a biztosító alátétnek meg kell hajlítania az alátét bordáit, hogy illeszkedjenek az anya felületéhez, illetve a csatlakoztatott részhez, hogy mechanikai akadályt képezzenek. A súrlódásgátló -lazulásgátló szerkezet működési elve az, hogy megakadályozza a csavar kilazulását a menetes érintkezési felületek közötti súrlódás növelésével, ami egy "csúszásgátló-" típusú kilazulásgátló. Például a kettős anya meglazítása ellentétes erőt használ két anya meghúzása után, hogy folyamatos súrlódást hozzon létre a menetek között; a rögzítő alátét rugalmas alakváltozása révén előfeszítő erőt{10}}hoz létre, és az alátét felületén lévő fogak növelhetik a súrlódást. A mechanikus kilazulásgátló{12}} nagyobb megbízhatósággal rendelkezik, és alkalmas nagy terhelésű alkatrészekhez; a súrlódásgátló-lazulás könnyen felszerelhető, és általános munkakörülményekhez is alkalmas.
Miért részesítik előnyben a nagy{0}}vasutak síncsavarjai a reteszelő alátéteket, mint a -lazulásgátló szerkezetet?
A nagy{0}}vasutak vágánycsavarjai elsősorban a zár alátéteket részesítik előnyben, mivel a záralátétek lazulásgátló hatása stabil, és alkalmasak a nagysebességű vasutak ballaszt nélküli pályaszerkezetére. A zár alátét két fogas alátétből áll. A beszerelést követően tartós rugalmas előfeszítő erőt A nagysebességű vasutak pályaelemeinek beépítési pontossága- nagy. A záralátét kis méretű és vékony vastagságú, ami nem befolyásolja a pályaelemek illeszkedési fokát. A mechanikus kilazulásgátló szerkezetek, például a csapszegek és a rögzítő alátétek azonban további fúrást vagy hajlítást igényelnek, ami károsítja az alkatrész szerkezetét. Ezenkívül a zár alátét könnyen felszerelhető és szétszerelhető, kényelmes a későbbi karbantartáshoz és cseréhez, és alkalmas a nagy{14}}nagysebességű vasutak{15}}beépítési igényeire. A záralátét a hőmérséklet-változásokhoz is alkalmazkodik, és jó kilazulásgátló -teljesítményt tart fenn magas és alacsony hőmérsékletű környezetben is.
Melyek az elterjedt -lazulásgátló szerkezet-kombinációk nehézfuvaros vasutak síncsavarjaihoz-?
A nehéz{0}}fuvarvasutak síncsavarjai nagy terhelést és erős vibrációt viselnek. Egyetlen fellazulásgátló szerkezetet nehéz teljesíteni, ezért általában a "súrlódásgátló-lazulás + mechanikus anti-lazulás" kombinációját alkalmazzák. A leggyakrabban használt kombináció a "dupla anya + csapszeg". A kettős anyák alapvető súrlódásgátló -lazulást biztosítanak, a hasítócsapok pedig tovább rögzítik az anyákat, így kettős védelmet nyújtanak a csavarok kilazulása ellen. Egy másik kombináció a "zár alátét + zár alátét". A reteszelő alátét növeli a súrlódást, a biztosító alátét pedig megakadályozza az anya elfordulását mechanikai kényszer hatására, mely alkalmas hallapcsavarok csatlakoztatására. A kitérőkben lévő speciális csavarokhoz a "menetrögzítő ragasztó + reteszelő alátét" kombinációt is használják. A menetrögzítő ragasztó kitöltheti a menetréseket, növelheti a kötési erőt, és együttműködhet a rögzítő alátéttel, hogy jobb kilazulásgátló hatást érjen el. Ezek a kombinált kilazulásgátló szerkezetek teljes mértékben kihasználhatják saját előnyeiket, alkalmazkodhatnak a nehéz teherfuvarozású vasutak zord munkakörnyezetéhez, és biztosítják a csavarok hosszú távú stabilitását.
Melyek a síncsavarok kilazulásgátló szerkezetének -napi ellenőrzésének legfontosabb pontjai?
A síncsavarok kilazulásgátló szerkezetének-napi ellenőrzésének legfontosabb pontja annak ellenőrzése, hogy a kilazulásgátló alkatrészek sértetlenek-e és a helyükre vannak-e szerelve. A hasított csapok esetében ellenőrizni kell, hogy eltörtek, leestek vagy meggörbültek. Ha a hasított csapok megsérülnek, az anyák hajlamosak meglazulni, és időben ki kell cserélni. A biztosító alátétek esetében ellenőrizni kell, hogy a bordák meg vannak-e hajlítva, hogy illeszkedjenek az anyához és a csatlakoztatott részhez. Ha a bordák meghajlottak, az alátétet újra- kell hajlítani vagy ki kell cserélni. A zár alátéteknél ellenőrizni kell, hogy nincs-e deformáció vagy sérülés. Ha az alátét veszít rugalmasságából, a lazulásgátló hatás-nagymértékben csökken. Dupla anyák esetén ellenőrizni kell, hogy a két anya meg van-e húzva, és nincs-e laza rés. Az ellenőrzés során nyomatékkulcsot lehet használni a csavar elő{12}}meghúzási erejének észlelésére. Ha az előfeszítő erő nem elegendő, még akkor is, ha a kilazulásgátló szerkezet sértetlen, akkor újra meg kell húzni. Ezenkívül meg kell tisztítani a rozsdát és a törmeléket a lazulásgátló szerkezet felületén, nehogy a korrózió befolyásolja a lazulásgátló teljesítményt.