Keresztmetszeti kompatibilitási tervezés és felcserélhetőség technológia nemzeti szabványos és külföldi szabványos sínekhez
Melyek a fő méretkülönbségek a nemzeti szabványos és a nemzetközi szabványos sínek keresztmetszetében-?
A nemzeti szabványos és a nemzetközi szabványos sínek keresztmetszetében -megnyilvánuló alapvető méretbeli különbségek elsősorban három kulcsfontosságú részben tükröződnek: a sínfej szélességében, a sínszalag vastagságában és a sín alapszélességében, valamint a különböző szabványok eltérő tervezési fókuszai határozzák meg a méretek eltérő értékét. A nemzeti szabvány 50 kg/m és 60 kg/m sínek sínfejszélességei 70 mm-re és 73 mm-re vannak tervezve, amelyek alkalmazkodnak a hazai vonatkerékpárok futófelületi méreteihez, és biztosítják a kerék{6}}sínkontaktus simaságát. A nemzetközi szabvány UIC60 és BS113A sínek sínfejszélessége 75 mm, illetve 71 mm, és a sínfej ív sugara is eltér a nemzeti szabványtól, ami megfelel az európai és brit vonatok kerék{12}}sínérintkezési szabványainak. A sínszalag vastagságát tekintve a nemzeti szabvány 60 kg/m sín 16,5 mm és az UIC60 sín 16,8 mm, és az enyhe különbség az, hogy alkalmazkodni kell a megfelelő szabványokat támogató hallemezek szorítószerkezeteihez. A sín alapszélességét tekintve a nemzeti szabvány 60 kg/m sín 150 mm, a BS113A sín pedig 143 mm, igazodva a különböző országok talpfatartó-távolságához és rögzítési rendszereinek elrendezéséhez. Ezek a méretkülönbségek az alapja a sínek tartóelemekkel való alkalmazkodóképességének biztosításának.
Milyen keresztmetszet-ellenőrzési munkákra van- szükség a nemzeti szabványos és nemzetközi szabványos sínek cseréje előtt?
A nemzeti szabványos és nemzetközi szabványos sínek cseremódosítása előtti keresztmetszet-vizsgálatnak három kategóriára kell kiterjednie: kulcsméretekre, geometriai tűrésekre és felületminőségre, hogy a módosítási adatok pontosak legyenek, és a sín módosítás utáni feszültsége megfelelő legyen. Először is meg kell vizsgálni a sínfej, a sínszalag és a síntalp magméreteit, és lézeres átmérőmérővel mérni kell a tényleges méret és a szabványos méret közötti eltérést, amelyet ±0,5 mm-en belül kell szabályozni. Másodszor, ellenőrizze a geometriai tűréseket, például a sín egyenességét és merőlegességét, a sínfej és a sínszalag közötti merőleges eltérés nem haladhatja meg a 0,1 mm/m-t, hogy elkerülje az excentrikus terhelést a módosítás után. Meg kell vizsgálni a sín keresztmetszetének felületi érdességét is, a sínfej futófelületének és a sínszalag illesztési felületének Ra érdességének 1,6 μm-nél kisebbnek vagy azzal egyenlőnek kell lennie, hogy a felületi hibák ne befolyásolják az illesztési fokot a hallemezekkel és nyomólapokkal. Ugyanakkor ellenőrizni kell a sín keresztmetszetének anyagegyenletességét-, és ultrahangos vizsgálattal ellenőrizni kell a belső szegregációt, hogy elkerüljük az átalakítás utáni anyagproblémák miatti repedéseket. Végül meg kell vizsgálni a sín összekötő végfelületének síkságát, a végfelület síkossági eltérését 0,05 mm-nél kisebb vagy azzal egyenlő, hogy biztosítsuk a szoros érintkezést a hallappal. Minden ellenőrzési adatnak nyilvántartást kell képeznie, amely a módosítási terv alapvető alapja.
Mi a fő szerepe a sínfej keresztmetszete{0}}korrekciójának a vasúti csomópontok módosításában?
A sínfej keresztmetszet{0}}korrekciója a nemzeti szabványos és nemzetközi szabványos sínek cseréjének alapvető folyamata, és szerepe az, hogy a különböző szabványos sínek sínfejeit egységes kerék-érintkezési szabványhoz igazítsa, biztosítva a vonatközlekedés zavartalanságát és biztonságát. A különböző szabványos sínek sínfejszélessége és ívsugara eltérő, és a közvetlen kapcsolódás a kerék-sín érintkezési pontjainak hirtelen megváltozásához és ütközési terhelésekhez vezet. A sínfej keresztmetszet-korrekciója a speciális-formájú sínfejet a vonalhoz igazított egységes méretre csiszolhatja. A korrigált sínfej biztosíthatja, hogy a kerék{8}}sín érintkezési felülete megfeleljen a tervezési követelményeknek, elkerülhető a túl kicsi érintkezési felület miatt felgyorsult sínfejkopás, és meghosszabbítható a sín élettartama. A sínfej keresztmetszetének{10}}korrekciója ugyanakkor egyenletesen tarthatja a kerék{11}}sínérintkező merevségét a síncsatlakozásnál, megakadályozhatja a hirtelen merevségváltozások által okozott rezgéserősítést, valamint csökkentheti a vonat működésének zaját és ütődéseit. Ezenkívül a sínfej-keresztmetszet korrekciója alkalmazkodik a vonal meglévő síncsiszolási ciklusához, a módosított sín kopási sebességét az eredeti sínéhez igazítja, csökkenti a későbbi karbantartási költségeket, és biztosítja a pálya általános működési stabilitását.
Milyen helyi módosításokra van szükség ahhoz, hogy a nemzetközi szabványos sínek alkalmazkodjanak a nemzeti szabványos rögzítési rendszerekhez?
A nemzetközi szabványos sínek nemzeti szabványos rögzítési rendszerekhez való helyi módosításait főként a sínszalag, a síntalp és az összekötő homlokfelület körül hajtják végre, a nemzeti szabványos rugalmas szalagokhoz, nyomólapokhoz és csavarokhoz való pontos alkalmazkodást pedig kisebb korrekciókkal érik el. Először is, enyhén csiszolni kell a sínszalag szorítófelületét, hogy beállítsa a sínszalag vastagságának enyhe eltérését, biztosítsa, hogy a nemzeti szabvány nyomólemez egyenletesen rögzíteni tudja, és a szorítóerő eltérését ±5 kN-on belül kell szabályozni. Másodszor, ki kell egyenlíteni a síntalp támasztófelületét, hogy alkalmazkodjon a nemzeti szabványos talpfák támasztópontjaihoz, biztosítsa a sín aljának egyenletes feszültségét, és elkerülje a sínlap helyi feszültségkoncentrációja által okozott deformációját. Ha a nemzetközi szabványsín csavarfurat-pozíciója eltér a nemzeti szabványtól, akkor a lyukat újra- kell fúrni CNC fúrógéppel, a furatpozíció eltérése legfeljebb ±1 mm, és a lyuk falát a fúrás után le kell ferdíteni a feszültségkoncentráció elkerülése érdekében. Az összekötő végfelületnél újra- kell a csiszolást befejezni, hogy megfeleljen a nemzeti szabvány síkossági követelményeknek, hogy biztosítsuk a szoros illeszkedést a nemzeti szabványos hallaphoz. Ugyanakkor szükség van adaptív tömítések elhelyezésére a sín és a sín alatti alátét közötti érintkezésnél a sín függőleges magasságának beállításához, hogy az ugyanazon a szinten maradjon, mint a vonal eredeti sínje, biztosítva a rögzítési rendszer feszültségállóságát.
Milyen merevségi vizsgálatok szükségesek az összekötő szakaszon a nemzeti szabványos és nemzetközi szabványos sínek cseremódosítása után?
Az összekötő szakasz merevségi vizsgálatának a nemzeti szabványos és nemzetközi szabványos sínek cseremódosítása után ki kell terjednie a függőleges merevségre, az oldalirányú merevségre és a torziós merevségre annak biztosítása érdekében, hogy az összekötő szakasz merevsége összhangban legyen a vonal általános merevségével a merevség hirtelen változása nélkül. A függőleges merevségi vizsgálat statikus terhelési vizsgálatot alkalmaz, a vizsgálati pontokat 3 méteren belül helyezi el az összekötő szakasz mindkét oldalán és annak két oldalán, méri az alakváltozást függőleges terhelés alkalmazása után, és a függőleges merevség eltérése legfeljebb ±5 kN/mm lehet. Az oldalirányú merevség vizsgálata a sín oldalirányú elmozdulását oldalirányú tolóerő alkalmazásával méri, az oldalirányú merevségnek meg kell felelnie a vonal tervezési követelményeinek, és az elmozdulás legfeljebb 0,5 mm/10 kN, hogy megakadályozza a sín oldalirányú elmozdulását. A torziós merevségi vizsgálat során ellenőrizni kell a torziós alakváltozást a síncsatlakozásnál, a torziós szög eltérését legfeljebb 0,1 fok /m, hogy elkerülhető legyen az egyenetlen csavarási merevség okozta excentrikus sínfej kopás. Ugyanakkor dinamikus terhelési merevség vizsgálatra van szükség, és a vonat üzembe helyezésével rezgési adatokat gyűjtenek, hogy elemezze az összekötő szakasz rezgésfrekvenciájának összhangját a teljes vonallal, és a frekvencia eltérését 2 Hz vagy annál kisebb. Valamennyi merevségi vizsgálatot a módosítás befejezését követő 24 órán belül el kell végezni, és ha a vizsgálat nem minősíthető, akkor a tartozékok specifikációit időben módosítani kell, amíg a merevségi mutatók el nem érik a szabványokat.