1. Miért az Anchorage dönti el a spike teljesítményt?
A csavartüske átviszi a rögzítő erőt a talpfára; ha a rögzítés meghibásodik, a tüske oldal- vagy felemelő terhelés hatására kihúzódik, a rögzítés elveszti orrterhelését, és a sín elmozdul. A rögzítés minősége tehát meghatározza a nyomtávtartást, a sínek gördülésével szembeni ellenállást és a rögzítés karbantartási időközét, különösen a betonaljakon, ahol a tüskéknek nincs természetes tapadása, mint a fában. A rögzítés egy ragasztott vagy mechanikus kapcsolat a tüskeszár és a talpfák között, és évekig ki kell bírnia a hőmérsékleti ciklusokat, a vibrációt, a nedvességet és az ismétlődő kerékterheléseket.
Három rögzítőcsalád van használatban. A kénrögzítés, a hagyományos módszer, olvadt kénes habarcsot önt a tüske köré egy előre-fúrt lyukba; olcsó, fa- és betonaljakon működik, de körülbelül -20 C alatt törékennyé válik. A műgyanta rögzítés kétkomponensű gyantakeverékkel köti össze a tüskét, és nagy kihúzási ellenállást, gyors kikeményedést és jó tartósságot biztosít minden éghajlaton; ez a standard választás a nagy sebességű-és villamosított vonalakhoz. A mechanikus rögzítés feszítőcsavarokat vagy kapocs típusú horgonyokat használ, amelyeket gyorsan fel lehet szerelni és eltávolítani, így alkalmas ideiglenes pályákra, próbaszakaszokra és gyakori szétszerelést igénylő helyekre.
2. A három rögzítési módszer összehasonlítása
| Vonatkozás | Kénrögzítés | Gyanta rögzítés | Mechanikus rögzítés |
|---|---|---|---|
| Alapelv | Olvadt kénes habarcskötés | Két-komponensű gyantakötés | Bővítő horgony vagy klip |
| Tipikus kihúzási ellenállás | Mérsékelt | 80-100 kN megfelelő keverés esetén | A horgony típusától függ |
| Kötési idő | Rövid (hűtés) | Termékenként perctől órákig | Nincs (azonnali) |
| Alacsony{0}}hőmérsékletű viselkedés | -20 C alatt törékeny | Kb. -40 C-ig{0}}hidegálló | Nincs anyagi ridegség probléma |
| Alkalmasság | Ideiglenes, alacsony{0}}sebességű, hagyományos vonalak | Nagy sebességű-elektromos, állandó vonalak | Ideiglenes pályák, tesztszakaszok, gyakori szétszerelés |
| Újrafelhasználhatóság | Nem újrafelhasználható | Nem újrafelhasználható | Újrafelhasználható |
3. A keverék aránya és hatása a kihúzási ellenállásra
A gyantával{0}}horgonyzott tüske kihúzási ellenállását a keverék határozza meg: a gyantát, a kikeményítőszert és a töltőanyagot (általában kvarchomokot) szigorú határok között kell arányosítani. A túl sok gyanta gyengíti a kikeményedett masszát; a túl kevés folyékonyságot és a lyuk hiányos kitöltését eredményezi. A térhálósító szer szabályozza a reakcióidőt: a megadott aránytól való több mint 5%-os eltérés túl gyorssá vagy túl lassúvá teszi a kikeményedést, és mindkét esetben a kötés minősége romlik. A töltőanyag szemcseméretének konzisztensnek kell lennie, mert az egyenetlen részecskék csökkentik a rögzítőanyag tömörségét, és üregeket hagynak, ahol a tüske megingatható.
Megfelelő keverés mellett a betonaljzaton lévő műgyantával{0}}horgonyzott tüske kihúzási ellenállása általában eléri a 80-100 kN-t; rossz arányú keveréknél több mint 30%-ot is eshet. A helyszíni eljárás tehát magában foglalja a komponensek lemérését, nem pedig a becslést: a rögzítőanyag minden tételét a gyártó arányában kell összekeverni, és be kell tartani a fazékidőt, hogy a keveréket azelőtt helyezzék el, hogy elkezd zselésedni.
4. A kihúzási teljesítményt befolyásoló tényezők
Tüskés anyagszilárdság: a nagyszilárdságú acéltüskék ellenállnak a hajlításnak és elnyelésnek a kihúzási teszt és üzem közben; a mechanikai tulajdonságok követik a GB/T 3098 szabványt a rögzítőelem-minőségeknél.
Ragasztási felület: durva{0}}felületű tüskék és tiszta, száraz lyukak maximális tapadást biztosítanak a rögzítőanyagnak; olajozott, polírozott vagy szennyezett felületek felére csökkentik a hatékony kötést.
Beágyazási mélység: a tüskét elég mélyen kell ültetni, általában 100 mm-re vagy annál nagyobbra a talpfába; A túl sekély ülés az alacsony kihúzási értékek leggyakoribb oka.
Talpfák anyaga: a beton talpfák erősebben tapadnak, mint a fából készült talpfák, mert a beton sűrű és a furatfal stabil; a fából készült talpfák körültekintő lyukméretezést igényelnek, és széthasadhatnak, ha a tüske túlméretezett.
A furat állapota: a furatot a megadott átmérőig és mélységig kell fúrni, meg kell tisztítani a portól, és nedves éjszakákon meg kell szárítani; a lyukban maradt fúrási por az idő előtti kihúzás klasszikus oka.
5. A kihúzási ellenállás és a hideg{1}}régió gyakorlatának tesztelése
A szabványos terepi teszthez feszültségérzékelővel ellátott kihúzásvizsgáló gépet használnak: a feszítést egyenletesen 5-10 kN/perc sebességgel fejtik ki, és rögzítik a kihúzás pillanatában fellépő maximális erőt. Minden tételből véletlenszerűen 3-5 tüskét vesznek ki, és az átlagos értéket veszik a tétel kihúzási ellenállásának; az elfogadási feltételt a projektleírás határozza meg, a betonaljakon történő műgyanta rögzítésnél jellemzően 80-100 kN. A teszt után megvizsgáljuk a meghibásodási módot: ha a rögzítőanyag leválik a talpfa faláról, a furat előkészítése vagy keveréke hibás volt; ha a tüske becsúszott a rögzítőszer belsejébe, akkor a kötés gyenge volt a tüskével; ha maga a tüske eltörik, a tüske anyaga a gyenge láncszem. Minden meghibásodási mód más-más korrekciós művelethez vezet, ezért a tesztjelentésnek az üzemmódot kell rögzíteni, nem csak az erőt.
Hideg területeken kerülni kell a kénes rögzítést, mert a kénes habarcs körülbelül -20 C alatt törékennyé válik, és ütés hatására széttörik. Ehelyett olyan hideg-gyanta rögzítőanyagokat használnak, amelyek minimális üzemi hőmérséklete körülbelül -40 C. A beépítési eljárás téli intézkedésekkel egészül ki: a lyukakból eltávolítják a jeget, a havat és a fagyott tömböket, a talpfát szükség esetén körülbelül 5 C fölé melegítik, a tüskét pedig horganyzott vagy rozsdamentes, hogy a nedvesség ne tudjon korróziót indítani a kötési vonalon. A lehorgonyzás után a pozíciót védik és melegen tartják, amíg a gyanta megkeményedik, mert az alacsony hőmérsékleten, órákig elhúzódó térhálósodás gyengébb kötést eredményez; a gyártó kikeményedési hőmérsékleti táblázatát a helyszínen követik.
6. Gyakori tévhitek
"Bármilyen rögzítő keverék bármilyen éghajlaton működik."Hamis. A kénes habarcs -20 C alatt törékeny, nagy sebességű és villamosított vonalakra nem alkalmas; A gyantarendszereket az üzemi hőmérséklet-tartomány szerint választják ki.
"A több gyanta erősebb kötést jelent."Hamis. A keverési arány okkal van megadva: a felesleges gyanta gyengíti a kikeményedett masszát, és a kitöltött lyukak alatt- üregek maradnak. Mérjük le az alkatrészeket.
"A kihúzási ellenállás egyedül a tüske tulajdonsága."Hamis. Ez az egész lehorgonyzás sajátja: a tüske, a kötés, a furat állapota, a beágyazási mélység és a talpfák anyaga egyaránt hozzájárul.
"Az a tüske, amelyik átment a kihúzási teszten, mindig kitart."Hamis. A teszt ellenőrzi a tételt a tesztelés időpontjában; Az üzemi körülmények (nedvesség, rezgés, hőmérséklet) idővel rontják a rögzítést, és az ellenőrzés a karbantartás része.
– Elég egy tüskét tesztelni.Hamis. A standard minta tételenként 3-5 tüske, és az átlagot, a terjedést és a meghibásodási módot mind kiértékelik.
GYIK
1. kérdés: Melyek a fő horgonyzási módszerek a vasúti tüskékhez?
Kénrögzítés (olvadt kénes habarcs, olcsó, de törékeny -20 C alatt), gyanta rögzítés (két-komponensű gyantakötés, nagy szilárdság és gyors kikeményedés, alapfelszereltség a nagy sebességű vonalakhoz) és mechanikus rögzítés (tágulási csavarok vagy kapcsok, újrafelhasználható, ideiglenes vágányokhoz és tesztszakaszokhoz).
2. kérdés: Milyen kihúzási ellenállás várható egy gyantával-horgonyzott tüskénél?
Megfelelő arányú keverékkel betonaljra, jellemzően 80-100 kN. Egy keverési eltérés, szennyezett lyuk vagy sekély beágyazás több mint 30%-kal csökkentheti az értéket, ezért fontos a helyszíni eljárás és a mintavétel.
3. kérdés: Hogyan történik a kihúzási teszt?
A feszültség egyenletes, 5-10 kN/perc sebességgel történik a tüskére erősített érzékelőn keresztül; feljegyzik a maximális erőt a kihúzásnál, tételenként 3-5 tüskét vesznek mintát, és a teszt után megvizsgálják a meghibásodási módot.
4. kérdés: Milyen beágyazási mélység szükséges egy csavartüskéhez?
Általában 100 mm vagy több a talpfába, a rögzítési specifikáció szerint. A túl sekély ülés jelentősen csökkenti a kihúzási ellenállást, és gyakori terepi hiba.
5. kérdés: Miért nem használják a kénes rögzítést hideg területeken?
Mivel a kénes habarcs körülbelül -20 C alatt törékennyé válik, és ütés hatására összetörik. A körülbelül -40 C-ig terjedő üzemi hőmérsékletű, hidegálló gyantakeverékek, valamint előmelegített furatok és horganyzott tüskék az általános gyakorlat.
6. kérdés: Mit kell rögzíteni a kihúzási tesztjelentésben?
A maximális kihúzóerő, a kötegminta átlaga és terjedése, valamint a meghibásodás módja: elválasztás a talpfaltól, elcsúszás a tüske és a kötőanyag között, vagy tüsketörés. Minden mód más korrekciós műveletre mutat.