A metrócsavarok általában gyűrű alakúak. Az íjcsavar ezzel szemben egy előregyártott beton bélés (amely általában több darabból készül). Főleg nagy szennyvízcsövek és metrók építésénél használják. Az alagút feltárás során az orrcsavar fő funkciója a vízállóság és a megtámasztás.
A gőzkezelés a beton külső felmelegítését jelenti, hogy felgyorsítsa a cement belső szerkezetének kialakulását és a hidratációs reakciót, így a beton keményedési sebessége felgyorsul. A fő cél a sablon átfutási ciklusának lerövidítése és a kimenet növelése. Normál körülmények között az orrcsavar karbantartási módszere főként atmoszférikus gőz szilárd módszer, és a karbantartás négy fő szakasza a következő: (1), előkeményedés (Y); (2) Fűtés(ek); (3) Hűtés (J) és állandó hőmérséklet (H)
A bélésgyűrűn belüli íjcsavar és a bélésgyűrűn kívüli csavar csatlakoztatási módja két típusra osztható: rugalmas csatlakozásra és merev csatlakozásra, ahol a rugalmas csatlakozásban a két szomszédos íjcsavar enyhén összenyomható és elfordulhat, így a bélésgyűrű a belső erők eloszlása szerint deformálható a bélés feszültségi állapotának megváltoztatása érdekében. A merev csatlakozásnál az összekötő csavarok sorainak száma növelhető, és a csatlakozási pozíció merevsége megegyezik magának az íjcsavarnak a merevségével. Manapság elterjedtebbek a rugalmas csatlakozási módok.
Metróalagutak építésénél általában metrócsavarokat használunk az építkezéshez. A bélés hengeres, vasbeton íjcsavarokkal van összekötve. Ezt a kiviteli formát az összekötő csavar és a metrócsavar lefoglalt pozíciójában kell fugázni, és a fő funkció a szivárgás megakadályozása és a vízállóság.